Kicsiny Hazánk (bele értve a történelmi Magyarországot is) tele van zarándokhelyekkel. Persze a magyar sose fért a bőrébe, főleg, ha lehet menni! Számos külföldi zarándoklaton is ott van a Piros Fehér Zöld lobogó.
Olyan a magyar vasút, amilyen. Szeretjük! Már csak azért is, mert a lelki feltöltődések útjaira is vonattal megyünk. Én most nem mentem... Hívott a vasút, várt a MÁV.
Nekem az a zarándoklatom, hogy minden évben valamelyik csíksomlyói vonathoz kimegyek, lefotózom, vagy csak megvárom, amíg elindul... Tegnap is így tettem. Hajnali fél hármas kelés... Gyors reggeli rutin, és indulás Keletibe! 3 óra 50 perckor már a célegyenesben jártam.
Varázsa van a hajnali pályaudvarnak! Belépvén a Boldogasszony Zarándokvonat Budapestről induló része várt a hetedik vágányon. A szombathelyi résznek rögtön tíz perces késést mondtak be.
Nagyjából be is jött a jóslat. Fél öt előtt pár perccel a nyolcadik vágányra kezdte hirdetni a hangosbemondó.
Lassan, de biztosan érkezett meg a Szent Márton TRAXX-szal az élén. Érkező gép leakad, tartalék a hegyébe... Miután összezárták a vonatot, a frissen matricázott kettes TRAXX lett a vonógép.
Eközben a zarándokok teljesen benépesítették a vonatot. Majd hajszál pontosan 5 óra 25 perckor elindult...
