Van egy vonat, ami köztünk jár. Ködben, sötétben, lopakodva... A semmiből tűnik fel. Szívbe maró csikorgással áll meg. Valaki közülünk felszáll rá... Felszáll, az ajtó fájdalmasan csukódik utána. Sípja lelket tép... Zakatolása lélekharang!
Erről a vonatról még nem szállt le senki, csak fel.
Amikor indul, ott valaki élete a végállomásához ért. Elmegy vele, és nem tér vissza soha már. Csak a fájó, üres csend marad utána. Könnyek, emlékek.
Őrizzük meg elvesztett szeretteinket szívünkben!
Erről a vonatról még nem szállt le senki, csak fel.
Amikor indul, ott valaki élete a végállomásához ért. Elmegy vele, és nem tér vissza soha már. Csak a fájó, üres csend marad utána. Könnyek, emlékek.
Őrizzük meg elvesztett szeretteinket szívünkben!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése